Marine Le Pen politikai döntésnek minősítette az ellene hozott bírósági ítéletet, és bejelentette, hogy minden jogi eszközzel harcolni fog a végső győzelemig - számolt be a Sky News.
Marine Le Pen politikai karrierje legsúlyosabb válságához érkezett: a párizsi büntetőbíróság öt évre eltiltotta a közhivatalok viselésétől, így a 2027-es elnökválasztáson nem indulhat. A döntés – amely ellen fellebbezhet a radikális vezető – egy olyan, éveken át működő közpénz-elsikkasztási rendszer miatt született, amelyben EP-pénzeket használtak fel párttámogatásként. A keményvonalas jobboldal vezéralakjának kiesése alapjaiban rendezheti át a francia politikai erőviszonyokat.
A francia kormány utolsó pillanatban engedményeket tett Marine Le Pen követeléseire, hogy elkerülje a bizalmatlansági indítvány miatt bekövetkező hatalomvesztést – írja a Bloomberg.
A francia kormány és a szélsőjobboldali Nemzeti Összefogás (RN) közötti költségvetési vita kiéleződött, ami növeli egy esetleges bizalmatlansági szavazás esélyét Michel Barnier miniszterelnök és kormánya ellen. Marine Le Pen pártja további engedményeket követel a költségvetési kérdésekben, míg a kormány már nem engedne tovább. A patthelyzet feloldása kulcsfontosságú a francia politikai stabilitás szempontjából, de más értelmezések szerint itt az euróövezet sorsa is kockán forog.
Michel Barnier francia miniszterelnök, akinek kormányát bizalmatlansági szavazás fenyegeti a nemzetgyűlésben, csütörtökön engedett a Marine Le Pen által fémjelezett ellenzéki Nemzeti Tömörülés (RN) egyik fő követelésének: nem emeli meg az elektromos áramra kivetett adót, ahogyan azt a 2025-ös költségvetési javaslatban eredetileg tervezte.
Marine Le Pen és pártja, a francia Nemzeti Tömörülés szavazata döntheti el, hogy Michel Barnier miniszterelnök költségvetése túléli-e a parlamenti szavazást. A kormány bukása nemcsak a francia politikai helyzetet, hanem az egész európai gazdaságot is megrázhatja, válságba lökve az euróövezetet. Barnier és Macron csak egy alkotmányjogi kiskapuval előzheti meg a katasztrófát.
Marine Le Pen szerint a francia ügyészség politikai indíttatásból próbálja ellehetetleníteni, hogy 2027-ben ismét indulhasson az elnökválasztáson. Az ellenzéki vezető egy szerdai interjúban „politikailag motivált halálos ítéletnek” nevezte az ellene hozott vádemelési javaslatokat. Közben azzal fenyegetett, hogy megbuktatja a Michel Barnier vezette francia kormányt.
A francia ügyészség szerda este öt év börtönbüntetés kiszabását kérte Marine Le Pen ellenzéki politikusra, továbbá azt, hogy szintén öt évre tiltsák el a politikai választásokon való indulástól. "Itt egy bíróságon vagyunk, és a törvény mindenkire vonatkozik" - hangsúlyozta Nicolas Barret ügyész, aki azt is indítványozta, hogy a büntetést már az ítélet kihirdetésekor hajtsák végre; még akkor is, ha a háromszoros elnökjelölt fellebbezne, mondván, a politikai ambíciói miatt nem vonható felelősségre.
Marine Le Pen, a francia radikális jobboldal vezetőjének hétfőn bíróság elé kell állni azzal a váddal, hogy visszaélt európai uniós forrásokkal. A politikai feszültséggel terhelt ügy akár börtön- és pénzbüntetést, valamint a választott tisztségektől való eltiltást is eredményezhet Le Pen számára.
Emmanuel Macron francia elnöknek csaknem két hónappal a nemzetgyűlési választások után sikerült kineveznie az új miniszterelnököt. A francia V. Köztársaság történetében ez a leghosszabb ilyen periódus, ugyanis a többségi választási rendszer a legnagyobb erőnek kedvez, mostanra viszont kialakult három, nagyjából egyenlő nagyságú tömb, amelyek egyike sem (volt) képes abszolút többséget szerezni. Macron kinevezettje a volt uniós biztos, majd Brexit-főtárgyaló Michel Barnier, a negyedik politikai tábor, a jobbközép Köztársaságiak politikusa. A piacpárti gazdaságpolitikát követő, mérsékelten bevándorlásellenes Barnier mögé – úgy látszik – hallgatólagosan felsorakozik a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés is, amely az Európai Parlamentben egy frakcióban ül a Fidesszel. Bár a nemzetgyűlési választásokon csak a harmadik helyen végzett, Le Pen pártja most mégis királycsináló lehet.
Emmanuel Macron francia elnök első tévéinterjúját adta a június 30-án és július 7-én tartott nemzetgyűlési választások után, melyen a mögötte álló pártszövetség csak a második helyen végzett. Az államfő elmondta, a párizsi olimpia végéig a lemondott kormány fogja ügyvezetőként irányítani Franciaországot, új miniszterelnököt csak azt követően nevez ki.
Vizsgálat indult Franciaországban Marine Le Pen 2022-es elnökválasztási kampánya illegális finanszírozásának gyanúja miatt - erősítette meg kedden a párizsi ügyészség a BFM hírtelevízió értesülését.
Az Európai Parlament radikális jobboldali képviselőcsoportjai átrendeződhetnek: a Marine Le Pen vezette Nemzeti Összefogás a hírek szerint csatlakozik az újonnan a Fidesz-KDNP által életre hívott Patrióták Európáért nevű csoporthoz. Bár ezzel csökkenhet a francia kemény jobboldaliak befolyása az EU-ban, a Politico szerint már hétfőn bejelenthetik a csatlakozási szándékukat.
Meglepetésszerű eredmény született a magas részvétellel lezajlott francia nemzetgyűlési választások második fordulójában. Bár szinte minden felmérés a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés győzelmét jósolta, az exit pollok szerint a baloldali pártok összefogása, az Új Népfront szerezte meg a legtöbb mandátumot, második helyre pedig az Emmanuel Macron elnök mögötti centrista Együtt formáció futott be. Úgy néz ki, a „republikánus front”, vagyis a baloldali és centrista jelöltek egymás javára történő visszalépése működött, és ezzel sokadszorra sikerült megakadályozni a szélsőjobboldal győzelmét. Az exit pollok alapján becsülhető erőviszonyok ugyanakkor azt mutatják, az abszolút többség senkinek nem lesz meg, ami bizonytalan helyzetet idézhet elő Franciaországban.
Megjöttek az első exit pollok a mai francia parlamenti választások második fordulós, várható eredményeiről. Az előzetes adatok alapján a baloldali szövetség nyert, az elnöki blokk lett a második, a Nemzeti Tömörülés által vezetett szélsőjobboldali blokk pedig harmadik lett.
A választásra jogosultak 26,63 százaléka adta le vasárnap délig a szavazatát a francia nemzetgyűlési választások második fordulójában, ami csaknem egy százalékponttal magasabb az első fordulós részvételnél - közölte a francia belügyminisztérium.
Az érintett gazdálkodók fizetési moratóriumot kapnak hitelszerződéseik után.
Ez nagyon fog fájni a washingtoni kormányzatnak.
Hatalmas készleteket lőttek el, a helyzet alig változott.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
